2011. január 21., péntek

Évkezdés

Két hete már a főállásomban dolgozom. Nem könnyű, szinte semmi idő nem marad a hobbira. Sőt semmi, mert mostanában mindig bealszok az altatás közben a gyerek mellett. Bosszantó. Vár rám három kiszabott ruha nekem, egy már háromszor lebontott és negyedjére félig újrakötött sapka Emmának és néhány quilt UFO.
És egy csomó fényképpel is el vagyok maradva, mert varrtam Emmának egy nagyon szép nadrág-kabát téli együttest pufi anyagból, bélelve és magamnak is 1-2 ruhát. No majd...

Azt ne is mondjam, hogy persze a lakás szalad, mert reggel 7 előtt már elmegyek otthonról és este 6 körül érünk haza Emmával...

Ennek ellenére azért vannak tervek :-)
Az elmúlt hónapokban teljesen rákattantam az 50-es, 60-as évek stílusára, főképp miután karácsony környékén végignéztük a Reklámőrültek 1-3 évadot :-)
Ezért ma amikor e-mailben jött a Butterick "két napig minden 4.25$" hírlevele nagyon megörültem ennek a ruhának:


Főképp a szabásmintája tetszik, igazi klasszikus kötényruha!
Még sose varrtam hasonlót, de tuti, hogy megrendelem és kipróbálom. Sőt először lesz olyan, hogy nyomtatható mintát fogok kérni.
Ezen felül még találtam 3 másik retro ruhát is. :-)
És a végére még egy weboldal ajánló. Borzasztóan tetszik itt minden:
http://www.anthropologie.eu/

2011. január 3., hétfő

Csere-ügy

Úgy látszik ez már hagyomány, év végén megint csereberéztünk Ahamaa-val.
Én egy gyönyörű Shetland kendőt kaptam, nekik pedig gyerekruhákat varrtam cserébe, melyek az alábbi vacak fotókon láthatók.... Reméljük élőben jobban mutat ;-)

Erdei mintás tunika és "brekis" kord csizmanaci:

Egyszerű vonalú farmernadrág két csipkével díszített zsebbel:


Mindegyik az Ottobre-ból készült, 104-es méretben.

2011. január 1., szombat

Emma két éves

Mintha csak most született volna....
... december 19.-én két éves lett.
Nyakig benne a"rémes két éves/terrible two" időszakban. Ha kék a bögre, akkor a sárga kell, ha anyu adja akkor neeeeem apucitól kérem, hajnalok hajnalán kelünk és már reggel 7-re legalább két kör hisztin vagyunk túl. És tényleg nem értem, hogy miért kell mindent nyivákoló fejhangon kérni/mondani... mert persze be nem áll a szája.
Igazán próbálok laza lenni és nem felvenni és NEM kiabálni, de olyan nehéz.
Biztos jót tenne neki, ha tudna futni két kört a ház körül, de ebben a hidegben alig tudunk kint lenni, emiatt délutánra már szétszedi a lakást és az idegeimet.
Minden érdekli, mindenbe beledugja az orrát, nem képes öt percig sem egy helyen maradni.
Természetesen imádnivaló édes kiscsaj, akivel öröm az élet, de én most úgy érzem, hogy kipurcantam.... ;-)