Télikabát Emmának

Egy másodperc híjján de lecsapták a kezemről a licitált piros télikabátot. Gubbasztok a gép mellett, nézem, hogy mennyi van még hátra, frissítek 10 másodpercenként, hátradőlök, hogy igen az enyém, és erre a "kevesebb mint 1 perc van hátra" alatt került egy vevő. 1 perc alatt gyors licitcsörtét vívtunk és vesztettem :-(
Ezzel együtt jól fel is hergeltem magam, mert 10 napja vártam, hogy lejárjon az aukció - ezalatt semmi más kabáton nem jártattam az eszem, mert ha megnyerem az aukciót akkor fizetnem kell, két kabátra pedig most nincs költségvetés ebben a hónapban.
Itt állok üres kézzel, hideg van és Emmának nincs "igazi" télikabátja. (Persze erre az ismerőseim felszisszenének, hogy Emmának????, neki legalább 4 van, na jó igen, de nem olyan "igazi")

Miután így jól megjártam a használt piacon eldöntöttem, hogy varrok egyet. Egyébként is jövök már neki egy igazi anyuci féle ruhával - eddig keveset varrtam neki, mert olyan gyorsan nőtt, és olyan szépeket sikerült turkálni, hogy nem feccoltam bele se pénzt, se időt.
De most!!! Kapni fog egy IGAZI kislány télikabátot. Sajnos nem tudom félretenni a stílus mániámat. Én mindig is arról ábrándoztam, hogyha lesz lányom szövetkabátja lesz télen.

Az Ottobréban találtam is kettőfélét.

Még nem tudom melyiket készítem el, de mindenképp nagyon puha szövetből, pamut béléssel. Remélem lelek hozzá valami szép anyagot és a jövő héten a hideg őszi estéken megvarrom neki.
Mivel a réteges öltözködés híve vagyok, egy puha polár pulóverrel, alatta hosszú ujjú bodyval szerintem kellően meleg lesz télen is.